2017. április 7., péntek

Szűcs L. Attila: Magamba zárva

- Egyedül a világban -

Csepp vagyok az emberárban,
antropomorf folyam foglya.
Bár sodródnék vele én is,
csak állok itt, mint egy kopja.

Cseppbe zárt folyam vagyok,
lassan hömpölygök körbe.
Egyhelyben csordogálok,
cseberből a vödörbe.

Elfolyik köröttem
az élet, a világ.
Belül szűkös minden,
kívül viszont túl tág.

Egy világ vagyok a cseppben,
sodró gondolatok foglya.
Magában rekedt mindenség,
s hogy kívül mi van, ki tudja.

Így úszok önmagamban,
nem nézek, s mindent látok.
Itt vagyok, bár nem jelen,
létezem, csak nem láttok.

Nézem az iszapot,
mit mondtam, mit tettem.
De mindig csak voltam,
s végül semmi lettem.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése